II. korszak · 04
Gestaltpszichológia
Miért több az észlelés az ingerek egyszerű összegénél?
Gestaltészlelésszerveződés
Nagy kérdés: hogyan szerveződnek az ingerek olyan egésszé, amelyben a részek jelentése is az elrendezéstől függ?
Mi ellenében alakult ki?
A 20. század eleji Gestalt az észlelést elkülönült elemek összegére és tanult kapcsolataira visszavezető magyarázatokat bírálta. A szervezett egész tulajdonságai és a részek viszonyai önálló magyarázatot igényelnek. A berlini iskola fontos mérföldköve Wertheimer 1912-es látszólagosmozgás-kutatása; előzményei korábbra nyúlnak.
A berlini iskola és a szerveződés
| Szerző | Fő hozzájárulás |
|---|---|
| Max Wertheimer | Látszólagos mozgás (1912), perceptuális szerveződés (1923), produktív gondolkodás. |
| Wolfgang Köhler | Csimpánzok eszközös problémamegoldása, belátás, az elrendezés és az eszköz–cél viszony szerepe. |
| Kurt Koffka | Az elmélet rendszerezése és nemzetközi közvetítése; 1922-es áttekintés, majd Principles of Gestalt Psychology (1935). |
Szerveződési alapelvek
- Közelség: az egymáshoz közelebb eső elemek gyakran csoportot alkotnak.
- Hasonlóság: az azonos színű, alakú vagy másként hasonló elemek összetartozónak tűnhetnek.
- Jó folytatás: a folytonosan haladó kontúrokat hajlamosak vagyunk összetartozónak látni.
- Zártság: hiányos körvonal is szerveződhet zárt alakzatként.
- Prägnanz: az adott feltételek mellett stabil, rendezett, egyszerű szerveződés tendenciája; nem minden helyzetben egyetlen alakzatot előíró szabály.
A figura–háttér szerveződésben egy felület körülhatárolt tárgyként, a másik mögötte folytatódó háttérként jelenhet meg. Edgar Rubin munkái fontos előzmények; kétértelmű ábrákon a szerepek váltakozhatnak.
Wertheimer: mozgás álló ingerekből
Eljárás: különböző helyen megjelenő álló ingerek időzítésének változtatása. Adat: a megfigyelő észlelési beszámolója – egymásutániság, egyidejűség vagy mozgásélmény. Jelentőség: a tapasztalat szerveződését a térbeli-időbeli viszonyok alakítják; a mozgásélmény nem írható le a két álló benyomás puszta felsorolásával.
Történeti pontosítás: a phi szűk értelemben „tiszta” mozgásélmény, világosan helyet változtató tárgy nélkül. A béta-mozgásban egy tárgy látszik egyik helyről a másikra haladni. Nem minden váltakozó fénykép vagy filmszerű látszólagos mozgás phi.
Csoportosítás és figura–háttér vizsgálatok
Eljárás: pontok távolságát, színét, kontúrok lefutását vagy kétértelmű felületeket változtatnak. Adat: az észlelt csoportok és alakzatok leírása, a figura–háttér értelmezés váltása. Eredmény: ugyanazok az elemek más elrendezésben más egységekké szerveződhetnek. A klasszikus demonstrációkból részletes kísérleti kutatási program fejlődött.
Köhler: eszközök, célok, új viszonyok
Köhler 1913 és 1917 közötti tenerifei vizsgálataiban a csimpánzok a közvetlenül el nem érhető táplálékhoz botokat és ládákat használhattak. Egyes feladatok eszközök összekapcsolását vagy egymásra helyezését igényelték. Az adatok a próbálkozásokból, szünetekből és a megoldó cselekvéssor alakulásából álltak. Köhler az esetenként hirtelen, célszerű megoldást a helyzet belátásos újraszervezésével magyarázta.
Korlát: a siker hirtelensége önmagában nem bizonyítja a mentális folyamatot. Az előzetes tapasztalat, eszközismeret és gyakorlás hatását is vizsgálni kell; a beszámoló nem igazolja, hogy minden állat minden feladatot próbálkozás nélkül oldott meg.
Hétköznapi kapcsolat és Lewin
Egy dallamot magasabb hangfekvésben is felismerünk: a hangok viszonya megmaradhat, miközben mindegyik hang megváltozik. A gondolatnak Ehrenfels Gestalt-minőség fogalma is előzménye. Problémamegoldáskor hasonló fordulat, amikor egy tárgyat új szerepben tudunk használni; ez szemléltetés, nem az állatkísérlet megismétlése.
Kurt Lewin mezőszemlélete szerint a személy és pszichológiai környezete együtt alkot értelmezési egységet: B = f(P,E), vagyis a viselkedés a személy és a környezet függvénye. Ez elvi kapcsolat, nem önmagában számszerű előrejelző képlet. A mezőszemlélet fontos híd a személyiség- és szociálpszichológia felé.
Mai jelentőség és korlátok
A perceptuális csoportosítás, figura–háttér elkülönítés és problémareprezentáció ma is kutatott. A klasszikus elvek ugyanakkor nem adnak teljes mechanisztikus modellt; kölcsönhatásukat, feltételeiket és idegrendszeri alapjaikat további kutatás vizsgálja.
Négy kapcsolódási tengely: általános lélektan – észlelés és problémamegoldás; személyiséglélektan – Lewin személy–környezet rendszere; fejlődéslélektan – a szerveződés és tanulás változása; szociálpszichológia – Lewin mező- és csoportszemlélete. A legerősebb közvetlen kapcsolat itt az általános lélektan.
Ne keverd össze!
- „Az egész más, mint a részek összege” a szerveződés hangsúlyát jelenti, nem misztikus plusz összetevőt.
- A phi nem azonos a béta-mozgással.
- A belátás nem tapasztalat nélküli megvilágosodás.
- A történeti Gestaltpszichológia nem azonos a későbbi Gestalt-terápiával.
Amit érdemes magaddal vinni
A Gestaltpszichológia szerint az észlelés szervezett egészekre irányul, és a részek szerepét a viszonyaik is meghatározzák. Wertheimer a látszólagos mozgást és csoportosítást, Köhler a belátásos problémamegoldást vizsgálta, Koffka rendszerezte a szemléletet. A közelség, hasonlóság, jó folytatás és figura–háttér viszony az észleléskutatásban ma is fontos. Lewin a mezőszemléletet a személy és környezete kapcsolatára alkalmazta.
Rövid összefoglalás
A tanulási ív: 01 – filozófiai probléma; 02 – mérhető jelenség; 03 – elemek és funkciók; 04 – a részek szerveződése. Innen egy részben párhuzamos történeti szálhoz, Freud és a klasszikus pszichoanalízis kérdéseihez lépünk tovább.
Felhasznált szakirodalom
- Koffka, K. (1922). Perception: An introduction to the Gestalt-theorie. Psychological Bulletin, 19(10), 531–585. DOI
- Köhler, W. (1925). The mentality of apes (E. Winter, Trans.). Kegan Paul, Trench, Trubner. (Original work published 1917). Google Books
- Lewin, K. (1936). Principles of topological psychology (F. Heider & G. M. Heider, Trans.). McGraw-Hill. Google Books
- Steinman, R. M., Pizlo, Z., & Pizlo, F. J. (2000). Phi is not beta, and why Wertheimer’s discovery launched the Gestalt revolution. Vision Research, 40(17), 2257–2264. DOI
- Wagemans, J., et al. (2012). A century of Gestalt psychology in visual perception: I. Perceptual grouping and figure-ground organization. Psychological Bulletin, 138(6), 1172–1217. DOI
- Wertheimer, M. (1938). Laws of organization in perceptual forms. In W. D. Ellis (Ed. & Trans.), A source book of Gestalt psychology (pp. 71–88). (Original work published 1923). Teljes szöveg