Kezdőlap Pszichológia dióhéjban 12. tananyag

VI. korszak · 12

Vonáselméletek és a Big Five felé vezető út

Hogyan váltak a személyiségvonások mérhető dimenziókká?

Jegyzet12
Meghatározó gondolkodókGordon Allport, Raymond Cattell, Hans Eysenck, Lewis Goldberg, Paul Costa, Robert McCrae
Kulcsfogalmak

vonáselméletszemélyiségBig Five

Olvasási formaTeljes tananyag · többhasábos jegyzet
01

Tartós mintázatok, változatos emberek

Vonáselméletek és a Big Five felé vezető út | 3 oldalas vizsgajegyzet

Nagy kérdés: milyen tartós dimenziók mentén írhatók le az emberek személyiségkülönbségei, és hogyan mérhetők ezek?

02

Történeti hely és alapfogalmak

A 20. századi vonáskutatás az egyéni különbségek és a pszichometria hagyományára épít (11. téma). Vonás: gondolkodásban, érzelmekben és viselkedésben megjelenő, viszonylag tartós hajlam. Állapot: pillanatnyi működés. A vonás valószínűségi mintázat, nem minden helyzetben azonos viselkedés; a helyzet szerepe összeköti a 09. témával.

KÉPVISELŐ FŐ HOZZÁJÁRULÁS
Gordon Allport Az egyén egyedi szerveződése. Kardinális: ritka, az életet átható diszpozíció; centrális: fő jellemzők; másodlagos: szűkebb helyzetekhez kötött hajlamok. Az egyedi és közös vonások megkülönböztetése.
Raymond Cattell Faktoranalitikus megközelítés. Felszíni vonások: megfigyelt együttjárások; forrásvonások: mögöttes dimenziók. A 16PF 16 elsődleges faktorral dolgozik; ezek nem 16 embertípust jelentenek.
Hans Eysenck Hierarchikus, biológiai magyarázatot is kereső modell. Extraverzió (E), neuroticizmus (N), később pszichoticizmus (P): PEN. A P többek között keménységet és alacsony empátiát foglal össze; nem pszichózisdiagnózis.
Lewis Goldberg A lexikai megközelítés és a Big Five empirikus megerősítése: személyiségleíró szavak értékelésében visszatérő öt tág faktor.
Paul Costa és Robert McCrae Ötfaktoros kérdőíves mérés, NEO-eszközök; tág tartományok és szűkebb összetevők, azaz facettek. A NEO PI-R mind az öt tartományt hat-hat facettel méri.
03

Hogyan lesz a szavakból modell?

Lexikai hipotézis: a társas szempontból jelentős személyiségkülönbségek a nyelvben is megjelenhetnek. Allport és Odbert (1936) szótári gyűjtése fontos előzmény; Cattell, majd többek között Tupes és Christal, Norman és Goldberg folytatta a rendszerezést. Nem egyetlen szerző találmánya.

Faktoranalízis: sok jellemzés korrelációit kevesebb dimenzióval írja le. A faktorok együttjárást foglalnak össze; önmagukban nem bizonyítanak oksági mechanizmust. A Big Five lexikai hagyománya és a kérdőíves ötfaktoros modell közel áll egymáshoz, de történetük és az ötödik faktor hangsúlya nem teljesen azonos.


04

Öt dimenzió, nem öt típus

Mindenki mind az öt tengely mentén jellemezhető

DIMENZIÓ MAGASABB ÉRTÉK JELLEMZŐI ALACSONYABB ÉRTÉK JELLEMZŐI
Nyitottság (O) Kíváncsiság, képzelet, új gondolatok és élmények iránti fogékonyság. Ismerős, bevált megoldások és konkrétabb megközelítés előnyben részesítése.
Lelkiismeretesség (C) Szervezettség, önfegyelem, kitartó célkövetés. Kevesebb tervezés, lazább szervezettség és gyengébb következetes feladatkövetés.
Extraverzió (E) Társas aktivitás, asszertivitás, pozitív érzelmi élénkség. Visszafogottabb társas aktivitás és ingerkeresés; nem szükségképpen félénkség.
Barátságosság (A) Együttműködés, együttérzés, bizalom. Versengőbb, kritikusabb, kevésbé alkalmazkodó működés.
Neuroticizmus (N) Negatív érzelmekre, aggodalomra és stresszreakciókra való nagyobb hajlam. Nagyobb érzelmi stabilitás; nem az érzelmek hiánya.

Az OCEAN az angol nevek kezdőbetűje. A skálák folytonosak; nincs általános küszöb, amely két természetes embertípust választ el. A magasabb érték nem mindig „jobb”. N esetén egyes tesztek fordított irányban érzelmi stabilitást közölnek.

05

Mit csináltak, mit mértek, mit találtak?

Goldberg (1990): személyiségleíró jelzők ön- és társértékeléseit faktoranalizálta; több elemzésben visszatért az öt tág faktor. Ez leíró szerkezetet támogat, nem bizonyítja, hogy pontosan öt biológiai személyiségalkotó létezik.

McCrae és Costa (1987): 275 felnőttről 738 társértékelést elemeztek, és önbeszámolókkal, illetve más mérőeszközökkel hasonlították össze. Az öt faktor és a megfigyelők közötti egyezés az ötfaktoros leírás érvényessége mellett szólt; az egyezés nem volt tökéletes.

Fleeson (2001): ismételt hétköznapi állapotbeszámolókat gyűjtött. Jelentős személyen belüli változatosság mellett az állapoteloszlások átlagai stabil egyéni különbségeket mutattak. Példa: egy általában csendes hallgató kedvenc témájáról aktívan beszélhet. A vonás és az adott állapot nem azonos.


06

Korlátok és vizsgapontok

A személyiség leírása nem azonos teljes magyarázatával

Mérés: önjellemzés, társértékelés és ismételt állapotmérés kiegészítheti egymást. Számít a reliabilitás, validitás, norma, válaszstílus és társas kívánatosság. A Big Five modell, nem egyetlen teszt; a kérdőívek és facettfelosztások eltérhetnek. A leíró modell nem diagnosztizál, és nem magyaráz meg önmagában minden viselkedést.

Stabilitás és változás: Roberts és mtsai (2006) longitudinális vizsgálatok metaanalízisében felnőttkori átlagos változásokat is találtak. A személyek egymáshoz viszonyított sorrendjének stabilitása és az átlagos szint változása külön kérdés. Kulturális korlát: Gurven és mtsai (2013) a bolíviai tsimane közösségben nem reprodukálták robusztusan az ötös szerkezetet. A fordítás, mérési eljárás és életkörnyezet is számít; az univerzalitás nem feltételezhető automatikusan.

Mai örökség: összehasonlítható személyiségleírás, életúti és társas kimenetek kutatása. Négy tengely: általános: érzelmi és motivációs hajlamok; személyiség: vonásprofilok; fejlődés: stabilitás és változás; szociál: helyzetek, társértékelés, kultúra. Térkép: 11 → mérési alap; 09 ↔ személy-helyzet viszony; tovább: 14 (életút), 27 (biológia és genetika), 28 (integráció), 30 (kultúra).

07

Ne keverd össze!

Vonás ≠ állapot ≠ típus. Öt dimenzió ≠ öt személyiségfajta. Neuroticizmus ≠ neurózisdiagnózis. Eysenck P-faktora ≠ pszichózis. Introverzió ≠ félénkség. Nyitottság ≠ IQ. Stabilitás ≠ változatlanság. Leírás ≠ oksági magyarázat.

08

Amit érdemes magaddal vinni

A vonások viszonylag tartós hajlamok. Allport az egyedi diszpozíciókat, Cattell a forrásvonásokat, Eysenck tág, biológiailag értelmezett dimenziókat hangsúlyozott. A lexikai és faktoranalitikus kutatásból bontakozott ki a Big Five: nyitottság, lelkiismeretesség, extraverzió, barátságosság és neuroticizmus. Goldberg, valamint Costa és McCrae meghatározó alakjai. A modell dimenzionális, leíró; a helyzetek és az életúti változások is számítanak.

09

Felhasznált szakirodalom

  • Allport, G. W. (1937). Personality: A psychological interpretation. Henry Holt. Harvard: szerző és elmélet
  • Cattell, R. B. (1943). The description of personality: Basic traits resolved into clusters. The Journal of Abnormal and Social Psychology, 38 (4), 476-506. https://doi.org/10.1037/h0054116
  • Costa, P. T., Jr., & McCrae, R. R. (1995). Domains and facets: Hierarchical personality assessment using the revised NEO personality inventory. Journal of Personality Assessment, 64 (1), 21-50. https://doi.org/10.1207/s15327752jpa6401_2
  • Eysenck, H. J. (1967). The biological basis of personality. Charles C Thomas. Bibliográfiai adatok és könyv
  • Fleeson, W. (2001). Toward a structure- and process-integrated view of personality: Traits as density distributions of states. Journal of Personality and Social Psychology, 80 (6), 1011-1027. https://doi.org/10.1037/0022-3514.80.6.1011
  • Goldberg, L. R. (1990). An alternative “description of personality”: The Big-Five factor structure. Journal of Personality and Social Psychology, 59 (6), 1216-1229. https://doi.org/10.1037/0022-3514.59.6.1216
  • Gurven, M., von Rueden, C., Massenkoff, M., Kaplan, H., & Lero Vie, M. (2013). How universal is the Big Five? Testing the five-factor model of personality variation among forager-farmers in the Bolivian Amazon. Journal of Personality and Social Psychology, 104 (2), 354-370. https://doi.org/10.1037/a0030841
  • McCrae, R. R., & Costa, P. T., Jr. (1987). Validation of the five-factor model of personality across instruments and observers. Journal of Personality and Social Psychology, 52 (1), 81-90. https://doi.org/10.1037/0022-3514.52.1.81
  • Roberts, B. W., Walton, K. E., & Viechtbauer, W. (2006). Patterns of mean-level change in personality traits across the life course: A meta-analysis of longitudinal studies. Psychological Bulletin, 132 (1), 1-25. https://doi.org/10.1037/0033-2909.132.1.1