XII. korszak · 29
Modern klinikai-kognitív és terápiás irányok rövid térképe
Hogyan rendezhetők el egymás mellett a mai klinikai és terápiás megközelítések?
klinikai pszichológiakognitívterápiaintegráció
Elméletből vizsgálható beavatkozás
Modern klinikai-kognitív és terápiás irányok rövid térképe
Nagy kérdés: Hogyan lett a tanulás, a gondolkodás és az érzelmi szabályozás kutatásából vizsgálható pszichológiai beavatkozás?
Történeti hely: találkozó hagyományok
A viselkedésterápiák a tanulási folyamatokra építettek. Az 1950-1960-as évektől Albert Ellis és Aaron Beck a helyzetek értelmezését is központi kérdéssé tette. A kognitív viselkedésterápiák (CBT) különféle kognitív, viselkedéses és érzelemközpontú eljárásokat kapcsolnak össze. A későbbi, gyakran „harmadik hullámként” említett irányok az elfogadásra, a tudatos jelenlétre és a működés kontextusára is hangsúlyt tesznek. A hullámok átfedik egymást; az újabb nem automatikusan jobb.
Aaron Beck: a kognitív modell
Helyzet → értelmezés → érzelmi, testi és viselkedéses reakció. Az automatikus gondolat gyorsan felbukkanó értelmezés vagy kép. A mélyebb alapmeggyőződések és sémák befolyásolhatják, mit veszünk észre és hogyan értelmezzük. A modell kölcsönhatásokkal számol: a viselkedés és a testi állapot is visszahat.
Saját példa: nem érkezik válasz egy üzenetre. „Biztos haragszik rám” → feszültség → elkerülöd a beszélgetést. A közös vizsgálódás elkülönítheti a megfigyelést a következtetéstől. A cél pontosabb értelmezés és új tapasztalat, nem kötelező optimizmus. Valós konfliktus vagy veszély is állhat a háttérben (Beck Institute, 2021).
Ellis és Meichenbaum: eltérő hangsúlyok
Ellis racionális-emotív viselkedésterápiája (REBT): az ABC-modellben A a kiváltó esemény, B a hozzá kapcsolódó hiedelem, C az érzelmi és viselkedéses következmény. Kiemeli a merev követeléseket, például „mindenkinek kedvelnie kell engem”, és ezek megvizsgálását (Ellis, 1962). Az „irracionális” itt elméleti fogalom, nem az ember minősítése.
Donald Meichenbaum: az öninstrukciók, vagyis a viselkedést irányító belső beszéd módosítását, a megküzdési készségek tanulását és a stresszhelyzetekre való felkészülést hangsúlyozza. A kognitív-viselkedéses módosítás a gyakorlást és a gondolkodási folyamatokat együtt kezeli (1977).
CBT, DBT, ACT: mi kerül a középpontba?
Fogalmak, módszerek és korlátok
CBT: egyéni esetmegértés és kipróbálható feltevések
A CBT módszercsalád, nem egyetlen technika. Az esetkonceptualizáció a probléma kialakulását és fennmaradását értelmező, módosítható munkahipotézis. Eszköz lehet a gondolatok vizsgálata, aktivitástervezés, készségfejlesztés, viselkedéses kísérlet vagy megfelelően tervezett expozíció. A kezelésben együttműködés és az ülések közötti gyakorlás is szerepet kaphat.
Marsha Linehan: dialektikus viselkedésterápia (DBT)
A dialektika itt az elfogadás és a változtatás együttes érvényesítését jelenti. A DBT eredetileg ismétlődő önsértő viselkedéssel és súlyos érzelemszabályozási nehézségekkel élő, borderline diagnózisú emberek kezelésére alakult ki. Készségterületei: tudatos jelenlét, distressztűrés, érzelemszabályozás és interperszonális hatékonyság. A teljes program több, mint néhány készséggyakorlat.
Linehan és mtsai (1991): randomizált vizsgálatban DBT-t és szokásos ellátást hasonlítottak össze borderline diagnózisú, ismétlődő önkárosító viselkedéssel élő nőknél. Mérték többek között az önkárosító eseményeket, a kezelésben maradást és a kórházi ellátást. A DBT több ilyen kimenetelben kedvezőbb volt. A speciális, kis minta nem igazolja a módszer általános fölényét minden problémában.
Steven Hayes és munkatársai: elfogadás és elköteleződés (ACT)
Az ACT központi fogalma a pszichológiai rugalmasság: kapcsolatban maradni a jelen tapasztalatával, és a helyzethez igazodva, választott értékek szerint cselekedni. Folyamatai közé tartozik az elfogadás, a kognitív defúzió, a jelenlét, az én mint kontextus, az értékek és az elkötelezett cselekvés (Hayes és mtsai, 2006).
Defúzió: észrevenni a gondolatot gondolatként, nem automatikusan tényként vagy utasításként követni. Saját példa: „Észreveszem, hogy most megjelent bennem a kudarc jóslata.” Ez nem bizonyítja, hogy a jóslat hamis. Elfogadás ≠ belenyugvás a bántalmazásba vagy a megváltoztatható körülményekbe.
Mitől bizonyíték egy javulás?
Fogalmak, módszerek és korlátok
Hatásvizsgálat, korlátok és mai örökség
A bizonyítékokon alapuló gyakorlat a kutatási eredményeket, a szakmai tapasztalatot és a kliens jellemzőit, kultúráját, preferenciáit együtt kezeli (APA Presidential Task Force, 2006). Randomizált összehasonlítás, tünet- és működésmérés, utánkövetés segít a hatás megítélésében. Egy eset javulása önmagában nem bizonyítja a módszer oksági hatását.
Hofmann és mtsai (2012) metaanalízisek áttekintésében számos problémánál találtak támogatást a CBT mellett. Az eredmény függ a problémától, a kontrollkezeléstől és a vizsgálatok minőségétől. A kezelés hatásossága nem igazolja automatikusan az összes feltételezett mechanizmust. Ez történeti-fogalmi térkép, nem kezelési protokoll vagy személyre szabott terápiaválasztás.
Négy tengely és vizsgaválasz
Általános: tanulás, figyelem, értelmezés. Személyiség: sémák és megküzdési minták. Fejlődés: életkorhoz igazított beavatkozás. Társas: kapcsolat, kommunikáció, környezet. Kapcsolódás: tanuláselméletek, kognitív fordulat, 24. érzelem, 25. motiváció. Ne keverd össze! CBT ≠ pozitív gondolkodás; DBT ≠ puszta készséglista; ACT ≠ gondolatok elnyomása.
Rövid összefoglalás: Beck az értelmezések, Ellis a merev hiedelmek, Meichenbaum az öninstrukciók és megküzdés szerepét emeli ki. Linehan DBT-je elfogadást és változást kapcsol össze; Hayes ACT-je a pszichológiai rugalmasságot célozza. A beavatkozások értékét kontrollált kutatás és az egyéni helyzet együttes mérlegelése alapján ítéljük meg.
Felhasznált szakirodalom
- APA Presidential Task Force on Evidence-Based Practice. (2006). Evidence-based practice in psychology. American Psychologist, 61 (4), 271-285. https://doi.org/10.1037/0003-066X.61.4.271
- Beck Institute for Cognitive Behavior Therapy. (2021). Cognitive model. https://beckinstitute.org/wp-content/uploads/2024/05/Cognitive-Model.pdf
- Ellis, A. (1962). Reason and emotion in psychotherapy. Lyle Stuart. https://books.google.com/books?id=-5ULAQAAIAAJ
- Hayes, S. C., Luoma, J. B., Bond, F. W., Masuda, A., & Lillis, J. (2006). Acceptance and commitment therapy: Model, processes and outcomes. Behaviour Research and Therapy, 44 (1), 1-25. https://doi.org/10.1016/j.brat.2005.06.006
- Hofmann, S. G., Asnaani, A., Vonk, I. J. J., Sawyer, A. T., & Fang, A. (2012). The efficacy of cognitive behavioral therapy: A review of meta-analyses. Cognitive Therapy and Research, 36, 427-440. https://doi.org/10.1007/s10608-012-9476-1
- Linehan, M. M., Armstrong, H. E., Suarez, A., Allmon, D., & Heard, H. L. (1991). Cognitive-behavioral treatment of chronically parasuicidal borderline patients. Archives of General Psychiatry, 48 (12), 1060-1064. https://doi.org/10.1001/archpsyc.1991.01810360024003
- Meichenbaum, D. (1977). Cognitive-behavior modification: An integrative approach. Plenum Press. https://doi.org/10.1007/978-1-4757-9739-8