IV. korszak · 08
Operáns kondicionálás és neobehaviorizmus
Hogyan formálják a következmények a viselkedést, és miként változott közben a behaviorizmus?
operáns kondicionálásmegerősítésneobehaviorizmus
Mitől ismétlünk meg egy cselekvést?
Operáns kondicionálás és neobehaviorizmus | 3 oldalas vizsgajegyzet
Nagy kérdés: hogyan alakítja a viselkedést a következménye, az aktuális motiváció és a környezetről megszerzett tudás?
Történeti hely: a behaviorizmus több irányba fejlődik
Az 1930-1950-es években a tanulás objektív vizsgálata megmarad, de az egyszerű inger-válasz leírást eltérően bővítik. Skinner Thorndike hatástörvényére épít; Hull és Tolman közbülső változókat is alkalmaz. A neobehaviorizmus nem egységes elmélet; Skinner radikális behaviorizmusa külön megközelítés.
| KÉPVISELŐ | MAGYARÁZATI SÚLYPONT |
|---|---|
| B. F. Skinner | Operáns tanulás: a viselkedés és következményeinek funkcionális kapcsolata; megerősítési feltételek. |
| Clark L. Hull | Hipotetikus-deduktív elmélet: tanult szokás, drive, matematikai jóslatok; megerősítés és szükségletcsökkenés. |
| Edward C. Tolman | Célirányos behaviorizmus: elvárások, kognitív térkép; a tanulás és a teljesítmény megkülönböztetése. |
Skinner: helyzet → viselkedés → következmény
Háromtagú kontingencia: a diszkriminatív inger jelzi, mikor járhat a válasz megerősítéssel; nem egyszerűen reflexként váltja ki azt. A következmény a későbbi válasz valószínűségét alakítja. Operáns kamra: karlenyomás vagy korongcsípés után, meghatározott feltételekkel táplálék; mérhető a válaszok gyakorisága és időbeli mintázata (Skinner, 1938, 1953).
| KÖVETKEZMÉNY | VISELKEDÉS GYAKORIBB | VISELKEDÉS RITKÁBB |
|---|---|---|
| Hozzáadás (+) | Pozitív megerősítés: elismerés után gyakoribb a feladat bemutatása. | Pozitív büntetés: hozzáadott kellemetlen következmény után ritkul a válasz. |
| Elvétel (-) | Negatív megerősítés: a zavaró hang megszűnése fenntartja az elnémító gombnyomást. | Negatív büntetés: pontvesztés után ritkul a szabálytalan játéklépés. |
A besorolás feltétele a tényleges későbbi hatás. A jutalomnak szánt dicséret nem biztos, hogy megerősítő. A + és – hozzáadást és elvételt jelent, nem erkölcsi minősítést. A példák szemléltetések, nem nevelési ajánlások (Spielman et al., 2020).
Következmények rendszere, motiváció és rejtett tudás
A három megközelítés eltérő kérdésekre ad választ
Megerősítési tervek: mikor jár megerősítés?
| TERV | SZABÁLY | GYAKORI LABORMINTÁZAT |
|---|---|---|
| FR / rögzített arány | Állandó számú válasz után; például minden 5. karlenyomás. | Magas ráta, megerősítés utáni szünet. |
| VR / változó arány | Változó számú válasz után, megadott átlag körül. | Magas, viszonylag egyenletes ráta. |
| FI / rögzített időköz | Állandó időköz letelte utáni első válaszra. | Szünet után fokozódó válaszadás. |
| VI / változó időköz | Változó időköz letelte utáni első válaszra. | Viszonylag egyenletes, mérsékeltebb ráta. |
Ferster és Skinner (1957): galambok korongcsípése, szabályozott táplálékadás; válaszgyakoriság és szünetek rögzítése. A terv változtatásával eltérő mintázatok jelentek meg. Nem minden helyzetben kötelezően fellépő emberi minták. Folyamatos: minden célválasz megerősítést kap. Részleges: csak egy részük; gyakran nagyobb kioltási ellenállással jár.
Formálás (shaping): a célviselkedéshez egyre közelebbi közelítések differenciális megerősítése. Kioltás: a korábban megerősített válasz már nem hozza a megerősítést; általában gyengül. Ez nem büntetés, és nem biztos emlékezeti törlés.
Hull: drive és közbülső változók
Drive (D): szükségleti állapothoz kötött hajtóerő; például éhség. Szokáserősség (H): a korábbi tanulás hatása. Egyszerűsített történeti alapkapcsolat: reakciópotenciál (E) = H × D; nem Hull teljes modellje, és nem általános mai viselkedéstörvény. Az elsődleges megerősítést szükségletcsökkenéssel magyarázta. Közbülső változó: a megfigyelhető feltételek és a válasz közti elméleti mennyiség; a drive-hoz például a táplálékmegvonás időtartamát kapcsolták. A modellből kísérletileg tesztelhető előrejelzéseket vezetett le (Hull, 1943).
Tolman: látens tanulás és kognitív térkép
Eljárás: Tolman és Honzik (1930) útvesztőkísérletében volt végig jutalmazott, végig jutalom nélküli és a 11. naptól táplálékot kapó csoport. Mérés: többek között hibás befordulások. Eredmény: a késleltetetten jutalmazott csoport hibái gyorsan csökkentek a jutalom megjelenése után. Következtetés: korábban is történhetett tanulás, amely a teljesítményben később mutatkozott meg. Kognitív térkép: a környezet viszonyainak belső reprezentációja; nem közvetlenül megfigyelt agyi térkép (Tolman, 1948-as beszámolója alapján).
Örökség és vizsgapontok
A tudás, a motiváció és a megfigyelt viselkedés nem ugyanaz
Hétköznapi példa: utasként megismered az egyetem környékét, később egyedül is odatalálsz. A tudás elsajátítása és bemutatása időben elválhat. Szemléltetés, nem a látens tanulás önmagában bizonyító tesztje.
Mai hozzájárulás: Skinner → kísérleti és alkalmazott viselkedéselemzés, viselkedésformálás; Hull → formalizált, cáfolható tanulás- és motivációs modellek; Tolman → a reprezentációk és a kognitív pszichológia felé mutató kérdések. A modern kutatás nem változatlanul veszi át a történeti rendszereket.
Korlátok: az állati labormintázatok emberre alkalmazása külön vizsgálatot igényel; a nyelv, szabályok és társas helyzetek is alakítanak. Hull drive-csökkentése önmagában szűk keret a kíváncsiság magyarázatára. A látens tanulás nem bizonyítja, hogy semmilyen motiváció vagy következmény nem számít; a klasszikus adatok értelmezéséről vita folyt. Skinner nem tagadta a gondolatok és érzések létezését (Jensen, 2006).
Négy tengely: általános: tanulás és motiváció; személyiség: tanult viselkedési minták; fejlődés: készségek fokozatos kialakulása; szociál: társas következmények. Térkép: 07 → 08 → 09 (szociális tanulás); Tolman ↔ 20 (kognitív fordulat); Hull ↔ 25 (motiváció); Skinner ↔ 29 (viselkedéses terápiás alapok). Ezek kapcsolódások, nem egyetlen leszármazási sor.
Ne keverd össze!
Negatív megerősítés ≠ büntetés. Jutalmazási szándék ≠ bizonyított megerősítő hatás. Arányterv: válaszszám; időközi terv: idő letelte utáni válasz. Kioltás ≠ büntetés. Látens tanulás ≠ tapasztalat nélküli tudás. Kognitív térkép ≠ szó szerinti belső kép. Skinner, Hull és Tolman nem ugyanazt az elméletet képviseli.
Amit érdemes magaddal vinni
Skinner az operáns viselkedés következmények általi változását kutatta. A megerősítés növeli, a büntetés csökkenti a válasz későbbi valószínűségét; a pozitív és negatív hozzáadást és elvételt jelent. A megerősítési tervek válaszszámra vagy időközre épülnek. Hull a drive és a szokás kapcsolatát modellezte. Tolman a látens tanulással elkülönítette a tanulást a teljesítménytől, és kognitív térképekkel magyarázta a tájékozódást.
Felhasznált szakirodalom
- Ferster, C. B., & Skinner, B. F. (1957). Schedules of reinforcement. Appleton-Century-Crofts. B. F. Skinner Foundation: kiadói oldal
- Hull, C. L. (1943). Principles of behavior: An introduction to behavior theory. D. Appleton-Century. A történeti alapmű bibliográfiai rekordja
- Jensen, R. (2006). Behaviorism, latent learning, and cognitive maps: Needed revisions in introductory psychology textbooks. The Behavior Analyst, 29 (2), 187-209. Teljes tanulmány
- Skinner, B. F. (1938). The behavior of organisms: An experimental analysis. Appleton-Century. B. F. Skinner Foundation: újrakiadás
- Skinner, B. F. (1953). Science and human behavior. Macmillan. Teljes mű: különösen V-VII. és XI-XII. fejezet
- Spielman, R. M., Jenkins, W. J., & Lovett, M. D. (2020). Psychology 2e. OpenStax. 6.3. fejezet: operáns kondicionálás
- Tolman, E. C. (1948). Cognitive maps in rats and men. Psychological Review, 55 (4), 189-208. York University: eredeti tanulmány