I. korszak · 02
Pszichofizika és a kísérleti pszichológia születése
Hogyan vált a lelki működés mérhető, kísérleti vizsgálat tárgyává?
pszichofizikaWundtméréskísérlet
Nagy kérdés: hogyan lehet a szubjektív tapasztalatot ellenőrizhető kísérlet és mérés tárgyává tenni?
Pszichofizika: a fizikai inger és az élmény kapcsolata
Az inger szabályozható fizikai tulajdonságait kapcsolja az érzékeléshez. Az élményről a személy válaszaiból következtetünk. A fiziológia a testi működés folyamatait vizsgálja.
Ernst Heinrich Weber
Ernst Heinrich Weber (1795–1878) súly- és tapintási diszkriminációt vizsgált. A különbségi küszöb (JND) egy rögzített teljesítménykritériummal kimutatható legkisebb ingerkülönbség; gyakran az alapingerhez viszonyítható.
Weber-törvény: ΔI / I = kW
I: alapinger; ΔI: éppen észrevehető különbség; kW: az adott feltételekre jellemző közelítő arány. Ha szemléltetésként kW = 0,02, akkor 100 g mellett 2 g, 1000 g mellett 20 g a különbségi küszöb. Ez számolási példa, nem univerzális emberi küszöbérték.
Gustav Theodor Fechner
Gustav Theodor Fechner (1801–1887) Elemente der Psychophysik (1860) című művében Weber összefüggéséből és abból a feltevésből indult ki, hogy az egymást követő JND-k azonos érzékleti lépéseket jelentenek. Ebből logaritmikus érzetfüggvényt vezetett le.
Fechner-törvény: S = kF · ln(I / I0)
S: érzékletnagyság; I0: küszöb vagy referencia; kF: skálázási állandó. Az intenzitás azonos arányú növekedése azonos érzékleti növekményt jelent. A kF és kW különböző állandók. A két törvény korlátozott intenzitástartományokban közelítés; nem minden modalitásban és helyzetben érvényes. Későbbi alternatíva például Stevens hatványfüggvénye.
Klasszikus küszöbmérési eljárások
| Módszer | Logika |
|---|---|
| Határok módszere | Növekvő és csökkenő ingersorok; hol változik meg az észlelési válasz? |
| Konstans ingerek módszere | Előre kijelölt ingerszintek ismételt, kevert sorrendű bemutatása; válaszarányok becslése. |
| Beállítás vagy beigazítás | A személy maga változtatja az ingert a küszöbig vagy a kívánt egyezésig. |
Hermann von Helmholtz
Hermann von Helmholtz (1821–1894) 1850 körüli ingerületvezetési mérései szerint az idegi jel terjedése véges sebességű. Az idegrendszeri működés idői tulajdonságai vizsgálhatók. A tudattalan következtetés gondolata szerint az észlelésben korábbi tapasztalatok alapján is értelmezzük az érzéki jeleket; ez nem tudatos mérlegelést jelent.
Franciscus Donders
Franciscus Donders (1818–1889) 1868-ban a mentális kronometriát és a kivonásos módszert alkalmazta. Eltérő feladatok reakcióidejének különbségéből egy köztes mentális művelet időigényére következtetett.
| Feladat | Teendő |
|---|---|
| Egyszerű reakció | Egy ingerre egy előre megadott válasz. |
| Megkülönböztetés | Több inger közül csak a célingerre kell válaszolni. |
| Választásos reakció | Különböző ingerekhez különböző válaszokat kell kiválasztani. |
Klasszikus feltevés: c – a az ingermegkülönböztetés, b – c a válaszkiválasztás idejét becsli. Ennek feltétele, hogy a hozzáadott művelet ne változtassa meg a többi folyamatot; ez nem automatikusan teljesül. Reakcióidő nem azonos a reflexidővel.
Wilhelm Wundt és a pszichológiai labor
Wilhelm Wundt (1832–1920) 1874-ben adta ki a Grundzüge der physiologischen Psychologie című művét. Az 1879-es lipcsei laboratórium a kísérleti pszichológia intézményesülésének hagyományos mérföldköve, bár korábban is léteztek pszichológiai jelentőségű kísérletek.
| Kulcsfogalom | Mit jelent Wundtnál? |
|---|---|
| Közvetlen tapasztalat | A tapasztalat a megélő személyhez való viszonyában: érzékletek, érzések, figyelem és akarati folyamatok. |
| Kísérleti önmegfigyelés | Szabályozott és ismételhető helyzetben adott megfigyelés, válasz. Nem szabad, kötetlen önvizsgálat. |
| Appercepció | A tartalom figyelmi kiemelése és aktív szervezése; az elme működése nem merül ki passzív társításokban. |
| Völkerpsychologie | A nyelv, mítoszok, szokások és más közösségi termékek történeti-összehasonlító vizsgálata. |
Mit örökölt ebből a mai pszichológia?
- Weber és Fechner: küszöbök, érzetfüggvények és pszichofizikai mérés.
- Helmholtz: mérhető idegi folyamatok, az észlelés értelmező jellege.
- Donders: viselkedéses időadatból következtetés mentális műveletekre.
- Wundt: laboratóriumi kutatási program és intézményes pszichológia.
Kérdés → megfigyelhető változó → szabályozott vizsgálat → adat → az elmélet ellenőrzése.
Ne keverd össze!
- Weber: a különbségi küszöb aránya. Fechner: modell az érzéklet nagyságára.
- Wundt nem Titchener. Wundt rendszere nem azonos Titchener későbbi strukturalizmusával. Az „elemek + introspekció” tankönyvi rövidítés kihagyja az appercepciót és a kulturális kutatási programot.
- A küszöb kritériuma feladatfüggő. Az 50%-os igen-válasz nem univerzális szabály. Kétalternatív kényszerválasztásnál például 50% a véletlen szint; gyakori küszöbkritérium a 75%-os helyes válasz.
Amit érdemes magaddal vinni
A kísérleti pszichológiát a fiziológia és a pszichofizika készítette elő. Weber az észrevehető különbség relatív jellegét írta le, Fechner az inger és az érzéklet kapcsolatát modellezte. Helmholtz idegi folyamatokat mért, Donders reakcióidőből következtetett mentális műveletekre. Wundt 1879-es lipcsei laboratóriuma intézményi mérföldkő: a közvetlen tapasztalatot kontrollált kísérletekkel vizsgálta, a kulturális jelenségekhez történeti módszereket is alkalmazott.
Rövid összefoglalás
A láthatatlan mentális folyamatokról látható méréseken keresztül is lehet kérdezni.
Felhasznált szakirodalom
- Csépe, V., Győri, M., & Ragó, A. (Szerk.). (2007). Általános pszichológia 1. Észlelés és figyelem. Osiris Kiadó. Különösen: 2. fejezet, Pszichofizika (61–90. o.).
- Hothersall, D., & Lovett, B. J. (2022). History of psychology (5th ed.). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/9781108774567
- Donders, F. C. (1969). On the speed of mental processes. Acta Psychologica, 30, 412–431. Az 1868-as munka angol fordítása. https://doi.org/10.1016/0001-6918(69)90065-1
- Wundt, W. (1897). Outlines of psychology (C. H. Judd, Trans.). Wilhelm Engelmann. Az eredeti német mű 1896-ban jelent meg; különösen az 1., 3. és 15. fejezet.
- Történeti kiegészítés: Pléh (2010), A lélektan története; Farrell (2014), Historical and philosophical foundations of psychology.
Következő téma: Titchener, James, Dewey és Angell.