Kezdőlap Pszichológia dióhéjban 02. tananyag

I. korszak · 02

Pszichofizika és a kísérleti pszichológia születése

Hogyan vált a lelki működés mérhető, kísérleti vizsgálat tárgyává?

Jegyzet02
Meghatározó gondolkodókErnst Heinrich Weber, Gustav Theodor Fechner, Hermann von Helmholtz, Franciscus Donders, Wilhelm Wundt
Kulcsfogalmak

pszichofizikaWundtméréskísérlet

Olvasási formaTeljes tananyag · többhasábos jegyzet

Nagy kérdés: hogyan lehet a szubjektív tapasztalatot ellenőrizhető kísérlet és mérés tárgyává tenni?

01

Pszichofizika: a fizikai inger és az élmény kapcsolata

Az inger szabályozható fizikai tulajdonságait kapcsolja az érzékeléshez. Az élményről a személy válaszaiból következtetünk. A fiziológia a testi működés folyamatait vizsgálja.

02

Ernst Heinrich Weber

Ernst Heinrich Weber (1795–1878) súly- és tapintási diszkriminációt vizsgált. A különbségi küszöb (JND) egy rögzített teljesítménykritériummal kimutatható legkisebb ingerkülönbség; gyakran az alapingerhez viszonyítható.

Weber-törvény: ΔI / I = kW

I: alapinger; ΔI: éppen észrevehető különbség; kW: az adott feltételekre jellemző közelítő arány. Ha szemléltetésként kW = 0,02, akkor 100 g mellett 2 g, 1000 g mellett 20 g a különbségi küszöb. Ez számolási példa, nem univerzális emberi küszöbérték.

03

Gustav Theodor Fechner

Gustav Theodor Fechner (1801–1887) Elemente der Psychophysik (1860) című művében Weber összefüggéséből és abból a feltevésből indult ki, hogy az egymást követő JND-k azonos érzékleti lépéseket jelentenek. Ebből logaritmikus érzetfüggvényt vezetett le.

Fechner-törvény: S = kF · ln(I / I0)

S: érzékletnagyság; I0: küszöb vagy referencia; kF: skálázási állandó. Az intenzitás azonos arányú növekedése azonos érzékleti növekményt jelent. A kF és kW különböző állandók. A két törvény korlátozott intenzitástartományokban közelítés; nem minden modalitásban és helyzetben érvényes. Későbbi alternatíva például Stevens hatványfüggvénye.

04

Klasszikus küszöbmérési eljárások

Módszer Logika
Határok módszere Növekvő és csökkenő ingersorok; hol változik meg az észlelési válasz?
Konstans ingerek módszere Előre kijelölt ingerszintek ismételt, kevert sorrendű bemutatása; válaszarányok becslése.
Beállítás vagy beigazítás A személy maga változtatja az ingert a küszöbig vagy a kívánt egyezésig.
05

Hermann von Helmholtz

Hermann von Helmholtz (1821–1894) 1850 körüli ingerületvezetési mérései szerint az idegi jel terjedése véges sebességű. Az idegrendszeri működés idői tulajdonságai vizsgálhatók. A tudattalan következtetés gondolata szerint az észlelésben korábbi tapasztalatok alapján is értelmezzük az érzéki jeleket; ez nem tudatos mérlegelést jelent.

06

Franciscus Donders

Franciscus Donders (1818–1889) 1868-ban a mentális kronometriát és a kivonásos módszert alkalmazta. Eltérő feladatok reakcióidejének különbségéből egy köztes mentális művelet időigényére következtetett.

Feladat Teendő
Egyszerű reakció Egy ingerre egy előre megadott válasz.
Megkülönböztetés Több inger közül csak a célingerre kell válaszolni.
Választásos reakció Különböző ingerekhez különböző válaszokat kell kiválasztani.

Klasszikus feltevés: c – a az ingermegkülönböztetés, b – c a válaszkiválasztás idejét becsli. Ennek feltétele, hogy a hozzáadott művelet ne változtassa meg a többi folyamatot; ez nem automatikusan teljesül. Reakcióidő nem azonos a reflexidővel.

07

Wilhelm Wundt és a pszichológiai labor

Wilhelm Wundt (1832–1920) 1874-ben adta ki a Grundzüge der physiologischen Psychologie című művét. Az 1879-es lipcsei laboratórium a kísérleti pszichológia intézményesülésének hagyományos mérföldköve, bár korábban is léteztek pszichológiai jelentőségű kísérletek.

Kulcsfogalom Mit jelent Wundtnál?
Közvetlen tapasztalat A tapasztalat a megélő személyhez való viszonyában: érzékletek, érzések, figyelem és akarati folyamatok.
Kísérleti önmegfigyelés Szabályozott és ismételhető helyzetben adott megfigyelés, válasz. Nem szabad, kötetlen önvizsgálat.
Appercepció A tartalom figyelmi kiemelése és aktív szervezése; az elme működése nem merül ki passzív társításokban.
Völkerpsychologie A nyelv, mítoszok, szokások és más közösségi termékek történeti-összehasonlító vizsgálata.
08

Mit örökölt ebből a mai pszichológia?

  • Weber és Fechner: küszöbök, érzetfüggvények és pszichofizikai mérés.
  • Helmholtz: mérhető idegi folyamatok, az észlelés értelmező jellege.
  • Donders: viselkedéses időadatból következtetés mentális műveletekre.
  • Wundt: laboratóriumi kutatási program és intézményes pszichológia.

Kérdés → megfigyelhető változó → szabályozott vizsgálat → adat → az elmélet ellenőrzése.

09

Ne keverd össze!

  • Weber: a különbségi küszöb aránya. Fechner: modell az érzéklet nagyságára.
  • Wundt nem Titchener. Wundt rendszere nem azonos Titchener későbbi strukturalizmusával. Az „elemek + introspekció” tankönyvi rövidítés kihagyja az appercepciót és a kulturális kutatási programot.
  • A küszöb kritériuma feladatfüggő. Az 50%-os igen-válasz nem univerzális szabály. Kétalternatív kényszerválasztásnál például 50% a véletlen szint; gyakori küszöbkritérium a 75%-os helyes válasz.
10

Amit érdemes magaddal vinni

A kísérleti pszichológiát a fiziológia és a pszichofizika készítette elő. Weber az észrevehető különbség relatív jellegét írta le, Fechner az inger és az érzéklet kapcsolatát modellezte. Helmholtz idegi folyamatokat mért, Donders reakcióidőből következtetett mentális műveletekre. Wundt 1879-es lipcsei laboratóriuma intézményi mérföldkő: a közvetlen tapasztalatot kontrollált kísérletekkel vizsgálta, a kulturális jelenségekhez történeti módszereket is alkalmazott.

11

Rövid összefoglalás

A láthatatlan mentális folyamatokról látható méréseken keresztül is lehet kérdezni.

12

Felhasznált szakirodalom

  • Csépe, V., Győri, M., & Ragó, A. (Szerk.). (2007). Általános pszichológia 1. Észlelés és figyelem. Osiris Kiadó. Különösen: 2. fejezet, Pszichofizika (61–90. o.).
  • Hothersall, D., & Lovett, B. J. (2022). History of psychology (5th ed.). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/9781108774567
  • Donders, F. C. (1969). On the speed of mental processes. Acta Psychologica, 30, 412–431. Az 1868-as munka angol fordítása. https://doi.org/10.1016/0001-6918(69)90065-1
  • Wundt, W. (1897). Outlines of psychology (C. H. Judd, Trans.). Wilhelm Engelmann. Az eredeti német mű 1896-ban jelent meg; különösen az 1., 3. és 15. fejezet.
  • Történeti kiegészítés: Pléh (2010), A lélektan története; Farrell (2014), Historical and philosophical foundations of psychology.

Következő téma: Titchener, James, Dewey és Angell.