Pszichológia · 11 perc olvasás ·

Mennyit árul el rólad egy személyiségteszt?

Tényleg elfér a személyiségünk egyetlen címkében? Nárcisztikus, introvertált, túlérzékeny — könnyen mondjuk ezeket egymásra. De a személyiségünk ennél összetettebb. A SAPIENS weboldalán most már kitöltheted a Big Five személyiségtesztet, amely öt területen segít jobban megismerni a saját működésedet. Az eredmény önismereti kiindulópont; diagnózist nem ad. Töltsd ki a sapienspsy.hu oldalon, és olvasd el, mit jelentenek a pontszámaid!

Mennyit árul el rólad egy személyiségteszt?

Egy baráti vacsorán te mesélsz a legtöbbet. Másnap egy munkahelyi megbeszélésen inkább csendben maradsz. Szereted előre tudni, hogyan alakul a heted, de néha éppen attól érzed jól magad, hogy végre semmit nem kell megtervezni. Könnyen meghatódsz, közben bizonyos helyzetekben te vagy az, aki a többiek helyett is képes higgadtan dönteni.

Melyik vagy akkor valójában?

Amikor személyiségtesztet töltünk ki, gyakran egy ilyen ellentmondást szeretnénk feloldani. Jó lenne kívülről látni magunkat, és találni egy magyarázatot arra, ami belülről néha következetlennek tűnik. Miért fáraszt el engem az, ami másnak feltöltődés? Miért rágódom napokig egy félmondaton? Miért van szükségem több kiszámíthatóságra, mint a páromnak?

Egy jó teszt segíthet pontosabban megfogalmazni ezeket a különbségeket. Az eredmény értékét azonban az adja, hogy mit és hogyan mértek meg. A magunkra ismerés élménye önmagában még nem elég.

Amikor egy címke végre magyarázatnak tűnik

Az „introvertált vagyok” mondat megkönnyebbülést hozhat annak, aki sokáig hibának élte meg, hogy nincs kedve minden társasági programhoz. Egy nehéz kapcsolat után pedig érthető, ha valaki a nárcizmusról olvasva próbálja összerakni, mi történt vele. A pszichológiai fogalmak lehetőséget adnak arra, hogy egy korábban nehezen megfogható tapasztalatról beszélni tudjunk.

A gond ott kezdődik, amikor a szó átveszi a magyarázat helyét. A „nárcisztikus” címke például önmagában nem mondja el, hogy valaki mit tett, milyen helyzetekben viselkedik így, és mi állhat mögötte. Az sem derül ki belőle, hogy hétköznapi önzőségre, nárcisztikus vonásokra vagy személyiségzavarra gondolunk. Ezek megkülönböztetéséhez sokkal többet kell tudnunk az ember működéséről. (American Psychiatric Association, 2024)

Hasonló rövidítés történhet egy teszt eredményével is. Kapunk néhány mondatot magunkról, és a találó részletek miatt hajlamosak lehetünk az egész leírást pontosnak elfogadni.

„Fontos számodra, hogy elfogadjanak, de nem szeretnél mindenki elvárásának megfelelni.” Könnyű ehhez felidézni egy saját történetet. Ahogy ahhoz is, hogy néha magabiztosak vagyunk, máskor viszont kételkedünk magunkban. Az ilyen állítások sok ember életében igazak lehetnek, mégis személyesnek hatnak, amikor kifejezetten nekünk szóló jellemzésként olvassuk őket.

Bertram Forer klasszikus vizsgálatában a résztvevők ugyanazt az általános személyiségleírást kapták, és mégis többnyire találónak értékelték. A Barnum- vagy Forer-hatásként ismert jelenség megmutatja, miért kell többet várnunk egy teszttől annál, hogy jól hangozzon az eredménye. A saját emlékeinkkel mi magunk is hozzájárulhatunk a pontosság érzetéhez. (Forer, 1949)

Egy tudományos mérőeszköznél ezért azt is vizsgálják, hogy a válaszokból levont következtetéseket más adatok alátámasztják-e. Egy találó mondat jó beszélgetésindító lehet. Egy megalapozott személyiségméréshez ennél több kell.

Mit lát ebből a Big Five?

A Big Five kialakulásának egyik fontos kiindulópontja az volt, ahogyan az emberek egymást jellemzik. A kutatók sokféle tulajdonság értékelését vizsgálták, és visszatérő együttjárásokat kerestek. A beszédesség, a társas kezdeményezés és az aktivitás például gyakran összekapcsolódik. Ezeket a mintázatokat statisztikai módszerekkel tágabb dimenziókba lehet rendezni. A Big Five az így kirajzolódó öt nagy területet foglalja össze. (Goldberg, 1990)

Az „öt” itt nem ötféle embert jelent. Mindenkit mind az öt területen jellemezhetünk, és mindegyiken sok átmenet lehetséges. Valaki egyszerre lehet nagyon kíváncsi, visszafogott a társas helyzetekben, gondos a munkájában és könnyen aggodalmaskodó. Az egyes tulajdonságok együtt adják a profilját.

A tapasztalatokra való nyitottság azt írja le, mennyire vonzanak az új gondolatok, a szokatlan nézőpontok, a képzelet vagy a művészeti élmények. Egy ismeretlen kiállítás vagy egy különös elmélet valakinek izgalmas felfedezés, más inkább a már bevált dolgokban talál örömöt. Ebből nem lehet egyszerűen arra következtetni, ki intelligensebb. A dimenzió az érdeklődésünk és a tapasztalatokhoz való viszonyunk egy részét ragadja meg.

A lelkiismeretesség a szervezettséghez, az önfegyelemhez és a feladatok következetes végigviteléhez kapcsolódik. Hétköznapi példája lehet, hogyan készülünk egy határidőre: előre elosztjuk a teendőket, vagy gyakran az utolsó napokra marad a munka. Egyetlen elfelejtett e-mail persze még keveset mond erről. A teszt a jellemző tendenciát próbálja megragadni. (Berkeley Personality Lab, n.d.)

Az extraverzió a társas aktivitást, a kezdeményezést és a határozott fellépést is magában foglalja. Az alacsonyabb érték önmagában nem jelent emberkerülést vagy társas ügyetlenséget. Elképzelhető, hogy valaki szeret beszélgetni a hozzá közel állókkal, miközben egy nagyobb társaságban ritkán keresi a figyelem középpontját.

A barátságosság, más néven együttműködés, az együttérzés, a bizalom és a másokkal való viszonyulás bizonyos különbségeit foglalja össze. Itt sem egy egyszerű „jó ember–rossz ember” osztályzatról van szó. Attól, hogy valaki együttműködő, még lehet határozott véleménye; egy kritikusabb ember pedig nem szükségképpen érzéketlen minden helyzetben.

A neuroticizmus a negatív érzelmek, például az aggodalom, a feszültség vagy az érzelmi kibillenés átélésére való hajlamot írja le. Egyes kérdőívek negatív emocionalitásnak nevezik, mások az ellenpólust, az érzelmi stabilitást hangsúlyozzák. Magasabb értéknél például ismerős lehet, hogy egy bizonytalan helyzet gondolatban sokáig velünk marad. A kifejezés azonban önmagában nem jelöl pszichiátriai betegséget. (Soto & John, 2017; International Personality Item Pool, n.d.-a)

Az öt dimenzió tág összefoglalás. Az extraverzión belül például a társaságkedvelés és a határozott fellépés nem teljesen ugyanaz. Ezt a részletességet egyes mérőeszközök külön is kezelik: a BFI-2 az öt fő területen belül tizenöt szűkebb vonást mér. Ez segít megérteni, miért különbözhet két ember akkor is, ha egy fő skálán hasonló eredményt kap. (Soto & John, 2017)

Hogyan lehet ezt kérdésekkel megmérni?

A személyiséget közvetlenül nem tudjuk úgy leolvasni, mint a testmagasságot. A kérdőív olyan válaszokból következtet rá, amelyek kapcsolatban állnak a vizsgált tulajdonsággal. Egy önjellemző tesztben ezért arról számolsz be, mennyire jellemzőek rád bizonyos érzések, szokások és viselkedések.

Egyetlen kérdés könnyen félrevezetne. Ha azt kérdezzük, szeretsz-e társaságban lenni, valószínűleg rögtön visszakérdeznél: milyen társaságban? Egy több tételből álló skála több oldalról közelít ugyanahhoz a területhez. Az eredményt meghatározott pontozással számítják ki, és az ellenkező irányban megfogalmazott tételeket szükség esetén fordítva értékelik. Így a visszahúzódást és a kezdeményezést érintő válaszok ugyanazon skálába rendezhetők. (International Personality Item Pool, n.d.-c)

A jó kérdések megírása azonban csak a kezdet. Vizsgálni kell a mérés megbízhatóságát: mennyire következetes, és mekkora bizonytalanság van a kapott pontszámban. Emellett az érvényesség is lényeges: milyen bizonyítékok támasztják alá, hogy az eredményből tényleg arra következtethetünk, amire szeretnénk? Egy következetesen rosszul mérő eszköz lehet stabil, miközben a következtetése téves. (International Test Commission, 2013)

Ezért számít a teszt pontos változata is. A Big Five egy modell, amelyre több különböző kérdőív épül. Egy ismert mérőeszköz átfogalmazott, lerövidített vagy lefordított változatának minőségét külön is ellenőrizni kell. A tudományos háttér nem vihető át automatikusan minden olyan online kérdéssorra, amelynek a címében szerepel a Big Five. (International Test Commission, 2013; International Personality Item Pool, n.d.-e)

Az önjellemzésnek további sajátossága, hogy a válaszokban az önmagunkról alkotott képünk is megjelenik. Ha azt jelöljük, milyenek szeretnénk lenni, az eredmény eltávolodhat a mindennapi működésünktől. A BFI-2 fejlesztésénél ezért például az önjellemzésen túli, mások által adott értékelésekkel való összefüggéseket is vizsgálták. A teszt pontszáma hasznos adat lehet, de nem tévedhetetlen külső nézőpont. (Soto & John, 2017)

Miért ad az egyik teszt típust, a másik pedig pontszámot?

Egy négybetűs személyiségtípus könnyebben megjegyezhető, mint több skála eredménye. Az MBTI erre is épít: tizenhat típus egyikébe rendezi a különböző preferenciák kombinációját. A kérdés az, hogy az emberek közötti különbségek valóban ilyen választóvonalak mentén szerveződnek-e.

Képzelj el két embert, akik egy társas aktivitást mérő skálán szinte ugyanannyi pontot érnek el. Ha a típushatár éppen kettőjük közé esik, különböző kategóriába kerülnek, pedig a különbség alig észrevehető. Közben ugyanazon kategórián belül jóval nagyobb eltérések is lehetnek.

McCrae és Costa vizsgálatában az MBTI eredményei inkább folytonos dimenziókkal voltak leírhatók, mint élesen elkülönülő típusokkal; több skála a Big Five egyes területeivel is összefüggött. Ez nem azt jelenti, hogy egy típusleírásban semmi felismerhető nincs. Azt kérdőjelezi meg, mennyire indokolt a felismerést egy különálló embertípus bizonyítékának tekinteni. (McCrae & Costa, 1989)

A folytonos pontszámokkal is lehet azonban túl sokat állítani. Ha például 70 százalékot látsz az extraverzió mellett, tudnod kell, mit jelent ez a szám. Lehet a skálán elérhető pontszámhoz viszonyított arány, vagy lehet egy összehasonlító csoportban elfoglalt helyzetet jelző percentilis. Utóbbi értelmezéséhez az is hozzátartozik, kikhez hasonlítottak. A két kijelzés nem felcserélhető, és egyik sem azt mutatja, hogy személyiséged mekkora „része” extravertált. (International Personality Item Pool, n.d.-b, n.d.-d)

A pszichológusnál sem minden teszt ugyanarra válaszol

Ha valaki azért kér segítséget, mert hetek óta nem tud koncentrálni, egy személyiségprofil önmagában kevés a helyzet megértéséhez. Más kérdés, hogy általában mennyire szervezett, milyen tüneteket él át mostanában, és hogyan teljesít bizonyos gondolkodási feladatokban.

A tüneti kérdőívek egy meghatározott időszakra és problémakörre összpontosítanak. A PHQ-9 például az elmúlt két hét depressziós tüneteinek gyakoriságáról kérdez. A pontszám segítheti a probléma súlyosságának felmérését és változásának követését. Ettől azonban még nem derül ki automatikusan minden, ami a panaszok értelmezéséhez szükséges. (Kroenke et al., 2001)

A klinikai személyiségkérdőívek, például az MMPI eszközcsalád tagjai, többféle lelki és viselkedési problémamintázatról gyűjtenek információt. Bizonyos skáláik a válaszadás sajátosságait is vizsgálják: például azt, hogy a kitöltő válaszai következetlenek-e, vagy szokatlanul kedvező képet mutat-e magáról. Ezek sem egyszerű hazugságvizsgálók. Olyan jelzéseket adnak, amelyeket a teljes vizsgálat összefüggésében kell értelmezni. (University of Minnesota Press, n.d.)

A képességteszteknél már feladatmegoldás is történik. A Wechsler-skálák például többféle gondolkodási teljesítményt vizsgálnak, köztük a következtetést, a munkamemóriát és a feldolgozási sebességet. Itt a megoldásokból kapunk adatokat arról, hogyan teljesít valaki a vizsgálati helyzetben. Ez más kérdés, mint hogy mennyire tartja magát nyitottnak vagy társaságkedvelőnek. (Pearson, 2024)

Vannak nyíltabb válaszokat használó eljárások is. A Rorschach-vizsgálatban például tintafoltokról kell elmondani, mit lát az ember, és a válaszokat meghatározott rendszer szerint kódolják. A szakmai értelmezés nem merül ki abban, hogy egy-egy alakzathoz szabadon jelentést társítunk. Ugyanakkor a módszer különböző mutatóinak tudományos alátámasztottsága eltérő; egy átfogó metaanalízis jól támogatott és gyengén alátámasztott mutatókat egyaránt talált. (Mihura et al., 2013)

A tesztválasztás tehát a kérdésből indul ki. A pszichológiai vizsgálatban a pontszámokat az élethelyzettel, az előzményekkel és a beszélgetés során kapott információkkal együtt értelmezik. Egy teszt attól is lehet jó, hogy világosak a határai. (International Test Commission, 2013)

Mit kezdj azzal, amit megtudsz magadról?

Tegyük fel, hogy magasabb eredményt kapsz a neuroticizmus skáláján. Ebből önmagában nem következik, hogy szorongásos zavarod van. Egy általános érzelmi hajlam és egy klinikai állapot megállapítása különböző kérdés. Ugyanígy egy Big Five-profilból nem lehet nárcisztikus személyiségzavart diagnosztizálni. Utóbbinál tartós, több élethelyzetben megjelenő, rugalmatlan működés és jelentős nehézségek is részei a képnek. (American Psychiatric Association, 2024)

Az eredményből viszont kiindulhat egy konkrétabb önmegfigyelés. Mikor kezdek el aggódni? Bizonytalan helyzetekben? Konfliktus után? Akkor, amikor úgy érzem, mások értékelnek? Ezekre az öt pontszám még nem válaszol. A saját tapasztalataid segítenek megérteni, hogyan jelenik meg nálad az általános tendencia.

Az sem ellentmondás, ha nem minden helyzetben ismersz magadra. A mindennapi viselkedést követő vizsgálatok jelentős ingadozást találtak ugyanannál az embernél, miközben az egyéni átlagok következetesebbek voltak. Lehet tehát jellemző társas működésed úgy is, hogy a barátaid között és egy új munkahelyen másképp viselkedsz. (Fleeson, 2001)

És a személyiség hosszabb távon sem teljesen mozdulatlan. Longitudinális kutatások összesítése felnőttkorban is kimutatott átlagos változásokat egyes vonásokban. Ez nem ígéret arra, hogy akarattal bármivé alakíthatjuk magunkat; azt mutatja, hogy egy mai eredmény nem írja le véglegesen az egész jövőnket. (Roberts et al., 2006)

Talán ezért érdemes visszatérni a vacsorához és a másnapi megbeszéléshez. Mindkét helyzetben te voltál jelen. Az önismerethez az is hozzátartozik, hogy megértsd, mitől változik a viselkedésed, és mi az, ami sokféle helyzeten keresztül is visszatér benne.

Egy jól értelmezett teszt után lehet, hogy óvatosabban mondod majd azt: „én ilyen ember vagyok”. Cserébe pontosabban tudod megfogalmazni: „ez jellemző rám, ezekben a helyzetekben különösen, és itt szeretnék még jobban rálátni magamra”.

Ha kíváncsi vagy a saját profilodra, a SAPIENS oldalán már kitöltheted a Big Five személyiségtesztet. Az eredmény önismereti kiindulópontként használható; a személyes történetedet te tudod mellétenni. Az új cikkeket és videókat a hírlevélen keresztül is követheted.

Ellenőrizhető háttérFelhasznált irodalom Lista megnyitása

American Psychiatric Association. (2024, January 30). What is narcissistic personality disorder? Forrás

Berkeley Personality Lab. (n.d.). Big Five Inventory (BFI-2). Forrás

Fleeson, W. (2001). Toward a structure- and process-integrated view of personality: Traits as density distributions of states. Journal of Personality and Social Psychology, 80(6), 1011–1027. https://doi.org/10.1037/0022-3514.80.6.1011

Forer, B. R. (1949). The fallacy of personal validation: A classroom demonstration of gullibility. The Journal of Abnormal and Social Psychology, 44(1), 118–123. https://doi.org/10.1037/h0059240

Goldberg, L. R. (1990). An alternative “description of personality”: The Big-Five factor structure. Journal of Personality and Social Psychology, 59(6), 1216–1229. https://doi.org/10.1037/0022-3514.59.6.1216

International Personality Item Pool. (n.d.-a). Big-Five factor markers. Forrás

International Personality Item Pool. (n.d.-b). Interpreting individual IPIP scale scores. Forrás

International Personality Item Pool. (n.d.-c). IPIP scale scoring instructions. Forrás

International Personality Item Pool. (n.d.-d). Norms and data sets. Forrás

International Personality Item Pool. (n.d.-e). Translating IPIP items. Forrás

International Test Commission. (2013). ITC guidelines on test use (Version 1.2). Forrás

Kroenke, K., Spitzer, R. L., & Williams, J. B. W. (2001). The PHQ-9: Validity of a brief depression severity measure. Journal of General Internal Medicine, 16(9), 606–613. https://doi.org/10.1046/j.1525-1497.2001.016009606.x

McCrae, R. R., & Costa, P. T., Jr. (1989). Reinterpreting the Myers-Briggs Type Indicator from the perspective of the five-factor model of personality. Journal of Personality, 57(1), 17–40. https://doi.org/10.1111/j.1467-6494.1989.tb00759.x

Mihura, J. L., Meyer, G. J., Dumitrascu, N., & Bombel, G. (2013). The validity of individual Rorschach variables: Systematic reviews and meta-analyses of the Comprehensive System. Psychological Bulletin, 139(3), 548–605. Forrás

Pearson. (2024, April). What’s new with the WAIS-5? Forrás

Roberts, B. W., Walton, K. E., & Viechtbauer, W. (2006). Patterns of mean-level change in personality traits across the life course: A meta-analysis of longitudinal studies. Psychological Bulletin, 132(1), 1–25. https://doi.org/10.1037/0033-2909.132.1.1

Soto, C. J., & John, O. P. (2017). The next Big Five Inventory (BFI-2): Developing and assessing a hierarchical model with 15 facets to enhance bandwidth, fidelity, and predictive power. Journal of Personality and Social Psychology, 113(1), 117–143. https://doi.org/10.1037/pspp0000096

University of Minnesota Press. (n.d.). Minnesota Multiphasic Personality Inventory-3. Forrás

Kapcsolódó témák