Kezdőlap Pszichológia dióhéjban 21. tananyag

IX. korszak · 21

Emlékezet: a laboratóriumtól a modern modellekig

Hogyan változott az emlékezet kísérleti vizsgálata és elméleti leírása?

Jegyzet21
Meghatározó gondolkodókHermann Ebbinghaus, Frederic Bartlett, Richard Atkinson, Richard Shiffrin, Fergus Craik, Robert Lockhart, Alan Baddeley, Graham Hitch, Endel Tulving
Kulcsfogalmak

emlékezetlaboratóriumkognitív modellek

Olvasási formaTeljes tananyag · többhasábos jegyzet
01

Megtanultad. De elő is tudod hívni?

Emlékezet: a laboratóriumtól a modern modellekig

Nagy kérdés: hogyan kódoljuk, őrizzük meg és hívjuk elő a tapasztalatot, és miért nem egyszerű visszajátszás az emlékezés?

02

Történeti ív és alapfogalmak

Hermann Ebbinghaus az 1880-as években mérhetővé teszi a tanulást és felejtést; Frederic Bartlett a jelentés és a korábbi tapasztalat szerepét hangsúlyozza. A kognitív fordulat után tárolási rendszerek, feldolgozási műveletek és különböző emlékezeti formák modelljei jelennek meg. Ezek részben kiegészítik egymást, nem egyszerűen leváltják az előzőt.

Kódolás: az információ feldolgozása emlékezeti reprezentációvá. Megőrzés: hatásának fennmaradása. Előhívás: hozzáférés a korábbi tapasztalathoz. A felidézéshez kevesebb külső támpont járhat, mint a felismeréshez; egyik sem azonos a teljes emléknyom közvetlen mérésével.

03

Ebbinghaus (1885/1913): a megtakarítás módszere

Saját magán végzett vizsgálatokban jórészt értelmetlen szótagok sorait tanulta, majd különböző késleltetéssel újratanulta őket. Mérés: mennyivel kevesebb tanulási munka szükséges ugyanazon teljesítménykritérium eléréséhez. A megtakarítás akkor is jelezhet korábbi tanulást, ha a sor még nem idézhető fel hibátlanul.

Felejtési görbe: a megtakarítás eleinte gyorsabban, később lassabban csökkent. Ez az adott anyagra és eljárásra vonatkozó eredmény, nem minden emberre és tananyagra érvényes százalékos menetrend. Korlát: önkísérlet, szűk anyag; az értelmes, érzelmi vagy önéletrajzi emlékezet ennél összetettebb.

04

Bartlett (1932): rekonstruktív emlékezés

A résztvevők többek között a számukra kulturálisan szokatlan A szellemek háborúja történetet idézték fel később. Vizsgálat: ismételt és sorozatos reprodukció; a felidézések tartalmi összehasonlítása. Rövidüléseket, kihagyásokat és ismerősebbé, koherensebbé alakított részleteket írt le.

Séma: korábbi tapasztalatok szerveződése, amely az értelmezést és az emlékezést is alakíthatja. Az emlékezés rekonstrukció, de ebből nem következik, hogy minden emlék hamis. A klasszikus vizsgálatok lazább standardizálása és kvalitatív értékelése korlátozza a pontos általánosítást.

Négy tengely: általános: kódolás, tárolás és előhívás; személyiség: önéletrajzi emlékezet és énkép; fejlődés: stratégiák és emlékezeti rendszerek változása; szociál: kulturális sémák és közös felidézés.


05

Tárolás, feldolgozás, működés

A fő modellek eltérő kérdésekre válaszolnak

06

Atkinson és Shiffrin (1968): többtáras modell

Szenzoros regiszterek → rövid távú tár → hosszú távú tár. A modell megkülönbözteti a rendszer szerkezetét és a rugalmas kontrollfolyamatokat: például ismétlés, kódolási stratégia, keresés. A hosszú távú tudás is visszahat az aktuális feldolgozásra; nem puszta egyirányú szállítószalag.

Jelentőség: egységes, tesztelhető keret az információ útjára. Korlát: az egységes rövid távú tár nem magyaráz minden kettős feladatos és neuropszichológiai eredményt; a puszta ismétlés időtartama nem garantál tartós, jól előhívható tudást.

07

Craik és Lockhart (1972): feldolgozási szintek

A hangsúly a tároló helyett a kódolás minőségére kerül. A fizikai forma, hangzás és jelentés feldolgozása eltérő emlékezeti hatással járhat. Craik és Tulving (1975): szavak betűalakjáról, rímeléséről vagy mondatba illő jelentéséről döntettek a résztvevők; később a szavak felismerését mérték. A szemantikai feldolgozás a vizsgált feltételekben jobb megőrzéssel járt.

A „mélyebb” nem egyszerűen hosszabb vagy nehezebb feladat. Kritika: körkörös a magyarázat, ha a mélységet kizárólag a jobb emlékezésből állapítjuk meg. Az eredmény az előhívási feladattól is függ; a jelentés feldolgozása nem minden tesztben egyformán előnyös.

08

Baddeley és Hitch (1974): munkamemória

Átmeneti fenntartás és feldolgozás összetett feladatok közben. A később részletezett többkomponensű modellben a központi végrehajtó a figyelmi szabályozást, a fonológiai hurok a verbális-hangalapú, a téri-vizuális vázlattömb a téri és vizuális információ kezelését szolgálja.

Kettős feladat: számjegyek megtartása mellett következtetési feladatot végeztek; a válaszidőt és pontosságot mérték. A terhelés lassított, de nem szüntette meg a következtetést: ez az egységes tár helyett differenciált működés mellett szólt. Nem bizonyít teljesen független alrendszereket. Baddeley (2000) az információk összekapcsolására javasolta az epizodikus puffert; ez nem az eredeti 1974-es modell negyedik eleme volt.

09

Endel Tulving: epizodikus és szemantikus emlékezet

Az 1972-ben bevezetett megkülönböztetésben epizodikus az eseményhez, helyhez és időhöz kötött személyes emlékezés; szemantikus az általános tudás és fogalmi jelentés. „Emlékszem az első előadásomra” és „tudom, mit jelent a megerősítés” eltérő példák. A későbbi elmélet az epizodikus emlékezés szubjektív újraélését is hangsúlyozza (Tulving, 2002).

Mindkettő a hosszú távú emlékezethez kapcsolódik; a készségtanulás nem merül ki bennük. Az epizodikus puffer munkamemória-komponens, az epizodikus emlékezet nem annak másik neve.


10

Az előhívás is tanulás

Alkalmazás, korlátok és vizsgapontok

Roediger és Karpicke (2006): hallgatók rövid ismeretterjesztő szövegeket tanultak; újraolvasás vagy visszajelzés nélküli felidézés következett. Mérés: későbbi szabad felidézés. Öt perc múlva az újratanulás, két nap vagy egy hét múlva a korábbi tesztelés járt előnnyel. A tanulás közbeni könnyedség és a tartós hozzáférhetőség nem ugyanaz. Ez a vizsgált szöveges feladatra vonatkozik, nem minden teszt és tananyag egyforma hatására.

Saját tanulási példa: letakarod a jegyzetet, és elmagyarázod a többtáras modell és a munkamemória különbségét. Ezután ellenőrzöd és javítod a hiányokat. Az önálló felidézés más követelmény, mint a leírt mondat ismerőssége. Korlát: egy sikertelen előhívásból nem dönthető el, hogy gyenge volt a kódolás, romlott a megőrzés, vagy nem megfelelő a támpont.

Mai örökség: tanuláskutatás, kognitív idegtudomány és neuropszichológia. A viselkedéses, idegrendszeri és sérüléses adatok egymást kiegészítve vizsgálhatják a modelleket. A „tárak” nem egyszerűen elkülönült agyi dobozok. Térkép: 20 (információfeldolgozás) → 21; kapcsolat: 18 (sémák), 22 (figyelem), 23 (gondolkodás).

11

Ne keverd össze!

Felismerés ≠ önálló felidézés. Felejtés ≠ bizonyított teljes törlődés. Rövid távú tár ≠ a munkamemória teljes modellje. Feldolgozási mélység ≠ eltöltött idő. Epizodikus puffer ≠ epizodikus emlékezet.

12

Amit érdemes magaddal vinni

Ebbinghaus a megtakarítással mérte a felejtést, Bartlett a sémák rekonstruktív szerepét hangsúlyozta. Atkinson és Shiffrin tárakat és kontrollfolyamatokat, Craik és Lockhart feldolgozási szinteket írt le. Baddeley és Hitch a munkamemória összetett működését, Tulving az epizodikus és szemantikus emlékezet különbségét emelte ki. Az előhívás a későbbi tanulási teljesítményt is alakíthatja.

13

Felhasznált szakirodalom

  • Atkinson, R. C., & Shiffrin, R. M. (1968). Human memory: A proposed system and its control processes. In K. W. Spence & J. T. Spence (Eds.), The psychology of learning and motivation (Vol. 2, pp. 89-195). Academic Press. https://doi.org/10.1016/S0079-7421(08)60422-3
  • Baddeley, A. (2000). The episodic buffer: A new component of working memory? Trends in Cognitive Sciences, 4 (11), 417-423. https://doi.org/10.1016/S1364-6613(00)01538-2
  • Baddeley, A. D., & Hitch, G. (1974). Working memory. In G. H. Bower (Ed.), The psychology of learning and motivation (Vol. 8, pp. 47-89). Academic Press. https://doi.org/10.1016/S0079-7421(08)60452-1
  • Bartlett, F. C. (1932). Remembering: A study in experimental and social psychology. Cambridge University Press. Kiadói könyvoldal
  • Craik, F. I. M., & Lockhart, R. S. (1972). Levels of processing: A framework for memory research. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior, 11 (6), 671-684. https://doi.org/10.1016/S0022-5371(72)80001-X
  • Craik, F. I. M., & Tulving, E. (1975). Depth of processing and the retention of words in episodic memory. Journal of Experimental Psychology: General, 104 (3), 268-294. https://doi.org/10.1037/0096-3445.104.3.268
  • Ebbinghaus, H. (1913). Memory: A contribution to experimental psychology (H. A. Ruger & C. E. Bussenius, Trans.). Teachers College, Columbia University. (Original work published 1885). Teljes fordítás
  • Roediger, H. L., III, & Karpicke, J. D. (2006). Test-enhanced learning: Taking memory tests improves long-term retention. Psychological Science, 17 (3), 249-255. https://doi.org/10.1111/j.1467-9280.2006.01693.x
  • Tulving, E. (2002). Episodic memory: From mind to brain. Annual Review of Psychology, 53, 1-25. https://doi.org/10.1146/annurev.psych.53.100901.135114