IX. korszak · 22
Figyelem és észlelés a Gestalttól a kognitív modellekig
Hogyan kapcsolódnak az észlelési szerveződés kérdései a modern figyelemkutatáshoz?
figyelemészlelésGestaltkognitív modell
Mit emelsz ki abból, amit látsz?
Figyelem és észlelés a Gestalttól a kognitív modellekig
Nagy kérdés: hogyan lesz az érzéki információból szervezett észlelet, és mi szabályozza, mely részletek kapnak elsőbbséget?
Történeti hely és alapfogalmak
A Gestalt-pszichológia az 1910-es évektől az észlelés szerveződését állítja szembe az elszigetelt érzetekből építkező magyarázatokkal. Az 1950-es évektől a figyelemkutatás a feldolgozás kapacitáskorlátait és szelekcióját modellezi. Gibson ökológiai és Marr számításos megközelítése eltérő válaszokat ad az észlelés működésére; nem egyetlen, egyenes fejlődési sor állomásai.
Észlelés: a környezet tárgyainak, eseményeinek és viszonyainak megismerése az érzéki információ alapján. Figyelem: bizonyos információk vagy műveletek előnyben részesítése. Alulról vezérelt hatás: az inger tulajdonságai terelik a feldolgozást; felülről vezérelt hatás: célok, elvárások, tudás. Ezek együtt is működhetnek.
Gestalt: a szerveződés nem utólagos díszítés
Max Wertheimer, Wolfgang Köhler, Kurt Koffka: az egész elrendezés befolyásolja a részek észlelt szerepét. Közelség: a közeliek; hasonlóság: a hasonló elemek; közös sors: az együtt mozgók csoportosulnak. A jó folytatás és zártság is szerveződési tendencia, nem kivétel nélküli szabály.
Wertheimer (1923): pontok távolságát, színét és elrendezését változtatva vizsgálta a látott csoportokat. A beszámolók alapján a közelség és hasonlóság együtt erősítheti vagy egymás ellenében módosíthatja a tagolást. Korlát: egy szerveződési elv megnevezése még nem teljes idegrendszeri mechanizmus.
Broadbent (1958): korai szelekció
A szűrőmodellben a fizikai tulajdonságok, például a hang forrása alapján történik kiválasztás a korlátozott kapacitású, részletes feldolgozás előtt. A két fülbe eltérő anyagot adó dichotikus hallgatás segített elkülöníteni a csatornák szerepét. A modell erénye a tesztelhető feldolgozási architektúra; a nem figyelt tartalom esetleges jelentéshatása viszont nehézséget jelent a merev, mindent-vagy-semmit szűrésnek.
Saját példa: egy honlapon az egymáshoz közeli, azonos színű gombokat közös csoportként látod. Ez az észlelési szerveződés példája; hogy közülük melyiket keresed, már a feladatodtól is függ.
Szelekció és orientáció
Három kérdés: mit követsz, hová figyelsz, hogyan áll össze a tárgy?
Treisman (1960): attenuáció, vagyis gyengítés
Az elhanyagolt csatorna nem feltétlenül záródik ki teljesen: feldolgozása gyengülhet. A jelentés és a kontextus is befolyásolhatja, mi jut tovább. Nem következik ebből, hogy minden háttérbeszédet teljesen megértünk.
Kísérlet: két különböző szöveget adtak a két fülbe; az egyik folyamatos hangos utánmondása közben felcserélték a csatornákat. Mérés: melyik szöveg szavait ismételte a résztvevő. Olykor egy-két szóra a másik fülbe kerülő folytatást követte; a kiszámíthatóbb szöveg ezt valószínűbbé tette. Ez a rövid jelentéskövetés az átjárhatóbb szelekció mellett szólt, nem korlátlan párhuzamos megértés mellett.
Posner (1980): figyelmi orientáció
Nyílt orientáció: szem- vagy fejmozgás is a cél felé fordít. Rejtett orientáció: a figyelem a tekintet elmozdítása nélkül helyeződik át. A figyelt hely és a fixáció helye tehát eltérhet.
Jelzőingeres feladat: középső fixáció mellett egy jel a várható célinger helyére utal. Mérés: célingerre adott reakcióidő, a hibák ellenőrzésével. Érvényes jelzés mellett gyorsabb, félrevezető jelzés mellett lassabb válasz adódhat a semlegeshez képest. A különbség előnyt és költséget mutat; nagysága a jelzés fajtájától és időzítésétől függ. Nem pusztán a szem mozgási sebességét méri.
Treisman és Gelade (1980): vonásintegráció
A klasszikus modellben az egyszerű vonások kezdeti regisztrációja párhuzamos; a vonások tárggyá kapcsolásában a fókuszált figyelemnek kiemelt szerepe van. Vizuális keresés: egyetlen eltérő szín alapján megadott célt összevetnek szín és alak együttese alapján megadott céllal.
Mérés: reakcióidő és pontosság az elemszám függvényében. Bizonyos egyvonásos keresések kevéssé, a vizsgált összetett keresések erősebben lassultak több elem mellett. Korlát: ez klasszikus modelljóslat, nem minden szín-alak kombinációra érvényes törvény; az ingerelrendezés és a keresési feltételek számítanak.
Ne keverd össze! A figyelem nem azonos a tekintettel. Az attenuáció nem teljes kizárás. A Gestalt-csoportosulás és a vonásintegráció rokon problémák, de nem ugyanaz az elmélet.
Négy tengely: általános: észlelés és figyelmi szelekció; személyiség: egyéni célok és figyelmi mintázatok kapcsolata; fejlődés: a figyelmi szabályozás és észlelési tanulás változása; szociál: mások tekintete és a közösen figyelt helyzetek. Ezek kapcsolódási pontok, nem mind az itt ismertetett kísérletek eredményei.
Környezet és reprezentáció
Gibson és Marr: eltérő magyarázati programok
James J. Gibson (1979): ökológiai észlelés. Az aktív megfigyelő mozgás közben a környezet strukturált információját veszi fel. Az optikai áramlás és a változások közötti invariánsok fontos támpontok. Az affordancia a környezet által az adott cselekvő számára kínált cselekvési lehetőség: ugyanaz a fellépő más lehetőséget ad egy felnőttnek és egy kisgyermeknek. A „közvetlen” észlelés nem idegrendszer nélküli látás, hanem a belső következtetés szükségességét vitató elmélet. Kihívás: a kétértelmű és mesterséges ingerek, valamint a tudás szerepének részletes magyarázata.
David Marr (1982): számításos látáselmélet. Három magyarázati szint: (1) számításos: milyen problémát és miért old meg a rendszer? (2) reprezentációs-algoritmikus: milyen leírásokkal és műveletekkel? (3) implementációs: milyen fizikai, idegrendszeri megvalósítással? Ettől különbözik a látvány leírásának sora: elsődleges vázlat (képi intenzitásváltozások, élek), 2½D-vázlat (látható felületek, megfigyelőhöz viszonyítva), 3D-modell (tárgyközpontú szerkezet). A modell hasznos kutatási program, nem a látás minden helyzetére igazolt, merev lépcsősor.
Módszertani és mai örökség: reakcióidő, hibázás és szemmozgás, pszichofizika, számításos modellezés és idegrendszeri mérések összekapcsolása. Az ökológiai szemlélet a mozgó, cselekvő emberre, Marr a feladat és megvalósítás elkülönítésére irányítja a figyelmet. A laboratóriumi feladat eredménye nem azonos a hétköznapi figyelem teljes leírásával. Térkép: Gestalt és 20 (kognitív fordulat) kapcsolódik ide; 21 (emlékezet) és 23 (döntés) kölcsönösen összefüggő területek.
Amit érdemes magaddal vinni
A Gestalt a szerveződést, Broadbent a korai szűrést, Treisman a gyengítést és később a vonások összekapcsolását hangsúlyozza. Posner elkülöníti a tekintetet és a figyelmi orientációt. Gibson a környezet információját és a cselekvési lehetőségeket, Marr a számításos leírást vizsgálja. Marr három magyarázati szintje nem ugyanaz, mint a három reprezentációs forma.
Felhasznált szakirodalom
- Broadbent, D. E. (1958). Perception and communication. Pergamon Press. https://doi.org/10.1016/C2013-0-08164-9
- Gibson, J. J. (2015). The ecological approach to visual perception (Classic ed.). Psychology Press. (Original work published 1979). Kiadói könyvoldal
- Marr, D. (2010). Vision: A computational investigation into the human representation and processing of visual information. MIT Press. (Original work published 1982). Kiadói könyvoldal
- Posner, M. I. (1980). Orienting of attention. Quarterly Journal of Experimental Psychology, 32 (1), 3-25. https://doi.org/10.1080/00335558008248231
- Treisman, A. M. (1960). Contextual cues in selective listening. Quarterly Journal of Experimental Psychology, 12 (4), 242-248. https://doi.org/10.1080/17470216008416732
- Treisman, A. M., & Gelade, G. (1980). A feature-integration theory of attention. Cognitive Psychology, 12 (1), 97-136. https://doi.org/10.1016/0010-0285(80)90005-5
- Wertheimer, M. (1938). Laws of organization in perceptual forms. In W. D. Ellis (Ed.), A source book of Gestalt psychology (pp. 71-88). Routledge & Kegan Paul. (Original work published 1923). Teljes fordítás