Egyéb
Miért keresi az ember Istent?
Mit mond a pszichológia a hit és a vallás eredetéről? Képzeljünk el két emberi közösséget a világ két távoli pontján. Soha nem…
Tudástár
A videóknál mélyebben.
Közérthető cikkek, háttérmagyarázatok és a tartalmak mögött álló tudományos források.
Pszichológia
Ha ő bántott meg, miért neked kellene megbocsátanod?
Este lefekszel, de a beszélgetés még nem ért véget. Fejben újra elmondod, mit kellett volna válaszolnod. Elképzeled, hogy a másik végre belátja,…
Agy és biológia
Túl gyors lett a világ az emberi agyhoz?
Képzeljünk el egy családi asztalt. A nagyszülő még emlékszik arra, amikor egy telefonhívásnak helye és ideje volt, mert a készülék a lakás egyik sarkában állt. A szülő már számítógépen dolgozott, de a munka többnyire ott maradt az irodában. A huszonévesnek természetes, hogy bárkit bármikor elérhet, a gyerek pedig már úgy nő fel, hogy egy mesterséges intelligenciától kérdezhet meg bármit.
Pszichológia
Miért olyan jó érzés azt hinni, hogy te átlátsz mindenen?
Miért mondja az összeesküvés-elméletek híve olyan gyakran, hogy „nyisd ki a szemed”? A mondat látszólag téged hív kételkedésre, közben azonban róla is állít valamit: ő már látja azt, amit mások nem. Nem egyszerűen más magyarázatot fogad el a világról, hanem különleges szerepet kap benne. Miközben a többséget félrevezetik, ő a beavatottak közé tartozik
Pszichológia
Egy család, két különböző gyerekkor – hogyan emlékezhetnek ennyire másképp a testvérek?
Előfordul, hogy egy családi beszélgetésben valaki azt mondja: „Nekünk tulajdonképpen boldog gyerekkorunk volt.” A testvére pedig csak néz rá, mert ő ugyanezt az időszakot egészen másként élte meg. Az egyikük egy szigorú, feszült otthonra emlékszik, a másik biztonságra és sok közös élményre. Ilyenkor könnyű arra jutni, hogy valamelyikük túloz, megszépíti a múltat, vagy egyszerűen rosszul emlékszik.
Tudomány vagy tévhit?
Miért talál el néha ijesztően pontosan a horoszkóp – ha valójában nem látja a jövőt?
Reggel elolvasod, hogy ma feszültség alakulhat ki közted és valaki között, aki fontos neked. Délután a párod a szokásosnál rövidebben válaszol. Este össze is vesztek valamin. Ilyenkor nehéz nem arra gondolni: ezt a horoszkóp előre megmondta. Közben lehet, hogy ugyanaz a szöveg pénzügyi lehetőséget, váratlan hírt és különleges találkozást is ígért, de ezek közül egyik sem történt meg. A találat mégis megmarad, a többi pedig szinte nyomtalanul eltűnik.
Tudomány vagy tévhit?
Miért kapnak néha erőre a haldoklók közvetlenül a haláluk előtt?
Előfordul, hogy valaki napok óta alig eszik, keveset beszél, szinte folyamatosan alszik, majd váratlanul megváltozik. Felül az ágyban, enni kér, hosszabban beszélget, felismeri a családtagjait, vagy akár újra fel is kel.
Agy és biológia
Miért kell pont akkor a legjobban pisilned, amikor hazaérsz?
Még a villamoson sem tűnt vészesnek. A kapuban már sürgős. Mire előkerül a kulcs, hirtelen úgy érzed, mintha a hólyagod az utolsó másodperceket számolná. De honnan „tudja” a tested, hogy mindjárt otthon vagy?
Tudomány vagy tévhit?
Tehetségesnek születünk – vagy azzá válunk?
A pszichológia szerint a tehetség nem egyetlen, velünk született tulajdonság. De nem is pusztán a szorgalom szebb neve. Van az az osztálytárs, aki szinte elsőre megérti a matematikát. A gyerek, aki néhány zongoraóra után már visszajátssza, amit hallott. Vagy az a sportoló, akinek egy mozdulatot látszólag alig kell gyakorolnia. Ilyenkor általában azt mondjuk: tehetséges.
Viselkedéstudomány
Miért ghostolnak az emberek?
Az egyik nap még folyamatosan beszélgettek. Másnap rövidebbek a válaszok, aztán egyszer csak semmi. Írsz még egyszer, közben pedig próbálod megfejteni, mi történt: mondtál valami rosszat? Túl sok voltál? Megjelent valaki más? Vagy soha nem is érdekelted igazán? A ghosting egyik legnehezebb része éppen az, hogy a másik nemcsak a kapcsolatot szakítja meg, hanem a magyarázatot is magával viszi. Az elménk viszont rosszul viseli a hiányzó információt, ezért történetet kezd gyártani – és ebben a történetben gyakran mi magunk válunk a hibássá.
Pszichológia
Miért hisszük néhány másodperc után, hogy már ismerünk valakit?
Találkozol valakivel. Még alig mondott néhány mondatot, de már kialakult benned valamilyen érzés: szimpatikus, arrogáns, intelligens, megbízható vagy talán veszélyes. Ez a gyorsaság elsőre meglepőnek tűnhet. Valójában azonban folyamatosan ezt csináljuk. Az arc, a testtartás, a hang, az öltözködés, a társadalmi szerep és néhány korábban megszerzett információ alapján megpróbáljuk kitalálni, milyen ember áll előttünk. Ezt a folyamatot nevezzük személyészlelésnek. Nem egyszerűen megfigyeljük a másikat: következtetéseket alkotunk a személyiségéről, a szándékairól és arról, hogyan viselkedhet majd velünk.
Pszichológia
Miért nem változtatjuk meg a véleményünket akkor sem, amikor bizonyítékot kapunk az ellenkezőjére?
A legtöbben úgy tekintünk magunkra, mint racionális döntéshozókra. Szeretjük azt hinni, hogy a véleményünket a tények alakítják, és ha új bizonyíték jelenik meg, annak megfelelően módosítjuk az álláspontunkat. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az emberi gondolkodás ennél jóval összetettebb. Véleményeinket nem kizárólag a rendelkezésre álló információk alakítják, hanem az is, hogy milyen meggyőződésekkel, értékekkel és csoportidentitással rendelkezünk.
Tudomány vagy tévhit?
Hogyan képes az agyunk olyan emlékeket létrehozni, amelyek soha nem történtek meg?
Sokan úgy gondolunk az emlékeinkre, mintha azok a múlt mentett felvételei lennének. Mintha az agyunk eltárolná a történéseket, majd szükség esetén változatlan formában lejátszaná őket. Az emlékezet azonban nem videókamera. Amikor felidézünk valamit, az agyunk különböző információkból újraalkotja az eseményt – és ebbe az újraalkotásba olykor olyan részletek is bekerülhetnek, amelyek eredetileg nem történtek meg.
Agy és biológia
Miért nem objektív az agyunk?
A legtöbben úgy gondolunk az érzékelésünkre, mintha az agyunk egy kamera lenne: a szemünk felveszi a külvilágot, az agyunk pedig egyszerűen lejátssza azt. A modern pszichológiai és idegtudományi kutatások azonban egészen más képet mutatnak.